Az olasz maffia és a nápolyi biztonsági ajtók

biztonsági ajtó, biztonsági ajtó budapest, Bevallom, a mai blogunkat a Gomorra című televíziós sorozat ihlette, amely a hírhedt nápolyi klánok mindennapos életét mutatta be, 24 részben.

Talán észak-olasz kapcsolatainknak köszönhetően, de nagyon szeretjük Olaszországot, a maga ízvilágával, laza stílusával, divathóbortjaival, tengerpartjaival, kávé és napszemüveg őrületével, és a dél minden mocskával egyetemben. Személy szerint nekem, még a nápolyi szeméthalom is tetszett!

A Gomorra helyszíne Nápoly. Annak is a szegény negyede. Amilyen épületeket, lépcsőházakat felvonultatnak a filmben, ahhoz képes a VIII. kerületi Magdolna utca és pusztulat környéke is jól néz ki, a Havanna vagy Békásmegyeri lakótelep pedig ötcsillagos szálloda színvonalán van hozzá képest.  

A filmben lévő lakótelep, annak környezete az maga a sivárság, nyomor. A falak tele grafitival, az üvegek kitörve, a vakolat mállik, szemét és kosz mindenhol, néha túlságosan is gyomorforgatóan.

Ám valami mégis megragadta a figyelmemet. Ezek pedig a bejárati ajtók voltak. A leglepusztultabb lakások ajtói is olasz biztonsági ajtók voltak, tollas kulcsos trezorzárral, kívülről gombbal. Ami talán furcsa volt, hogy a kilincs többnyire a rudazatok alatt foglalt helyett. Ellenben maga az ajtó gyönyörű volt. Mindegyik szépen festve, és egyedi mintákkal volt ellátva. Ezekről bezzeg nem mállott a festék!

És ilyen biztonsági ajtók voltak minden egyes lepusztult lakás előtt! Nemcsak a klán vezetőinél, akiknek azért volt is mit védeni a lakásban, hanem a szegény embereknek is. Az ott élő és dolgozó szegény családoknak is, akik panaszkodtak folyamatosan, hogy épphogy ételre tellik.

És ez az, ami nem mindegy! Nápolyban még a legszegényebb családok, a legeslepusztultabb negyedben is biztonsági ajtókkal védik azt a kevéske „vagyont”, ami van nekik. Nálunk meg dívik a műanyag és kínai ajtó őrület. Ez tényleg őrület.

Volt a filmben egy olyan is, amikor egy szerelőműhelyben volt egy iroda, amit szintén ilyen ajtó védett, bár kívülről még egy extra acéllappal is le volt fedve. Mikor kinyílt az ajtó, belülről csillogott-villogott, gyönyörű marásmintái voltak, és természetesen valamelyik olasz zárgyártó biztonsági zárja működtette. Ám a lényeg az, ami az ajtó előtt volt. A biztonsági ajtót még védte egy rács is. De nehogy egy egyszerű rácsajtóra gondoljanak, mint amilyenek a lakótelepeken találhatók mázsaszám Budapesten! Itt egy olyan kovácsoltvas csiga-mintázatú, vörösre lefestett rács volt, hogy csak ámultunk és bámultunk! Pedig szakmabeliek vagyunk, tudjuk, mitől döglik a légy! A Gomorrában lévő ajtóktól pedig döglött, annyira a topon voltak.

Hiába, az olaszok, már csak olaszok maradnak. Mindig is adtak a küllemre, ha már a ház putri, akkor legalább az ajtó nézzen jól ki, és védjen! Egy ilyen lepratelepen pedig semmi nem olyan fontos, mint az otthon biztonsága. Ha az utcán háború is dúl, legyen egy zug, ahová visszavonulhatnak, ahol biztonságban érezhetik magukat a mindennapi emberek.

Érdemes lenne tanulni az olaszoktól! Nálunk is jó lenne, ha fontos lenne a bejárati ajtó, ha fontos lenne a biztonság, amit nyújtani tud! Éljenek az olasz ajtók,éljenek az olasz zárak!